Házrész kiadása a saját ház mellett: közös udvar, külön bejárat

A kertvárosi családi házak jó részében van egy kiadható rész: a szuterénlakás, a beépített tetőtér, az udvar végi kisház. Kiadni kézenfekvő, és a bérbeadó ilyenkor közelről látja, mi történik. Éppen ez a közelség teszi más műfajjá: a bérlő nemcsak bérlő, hanem szomszéd is, akivel közös a kapu, a kert és sokszor a mérőóra.

Lakás-e a házrész?

A lakástörvény (1993. évi LXXVIII. törvény) szempontjából a bérlet akkor lakásbérlet, ha a kiadott rész lakásnak alkalmas: van saját bejárata vagy legalább elzárható része, főzési lehetőség, fürdő és WC. Ha a bérlő csak egy szobát kap, és a konyhát, fürdőt a családdal közösen használja, az inkább szobabérlet, és a szerződésben ezt is így érdemes megnevezni.

A közös terek

A kert, az udvar, a kapubejáró és a kocsibeálló használata a leggyakoribb vitaforrás. Írja le, hogy a bérlő mit használhat, mikor és hogyan. Parkolhat-e az udvaron? Teregethet-e a kertben? Tarthat-e kerékpárt a fészerben? Ezek apróságnak tűnnek, amíg az első nyári vasárnapon ki nem derül, hogy mindketten mást gondoltak.

A kapukulcsot és a kapunyitót is vegye fel az átadási jegyzőkönyvbe. A kiköltözéskor ezeket is vissza kell kapnia.

Egy mérőóra, két háztartás

Ha a kiadott résznek nincs külön mérőórája, a rezsit meg kell osztani. Az almérő a legtisztább megoldás: egy hitelesített almérő a bérlő részére, amelyről havonta együtt olvassák le az állást. Ha almérő nincs, átalányt is megállapíthatnak, de ezt a szerződés írja le, és évente vizsgálják felül.

Csend és magánélet

A szomszéd bérbeadó hajlamos túl gyakran benézni. A bérlő a kiadott részben ugyanúgy otthon van, mint bármely más bérlakásban: a bérbeadó csak előre egyeztetett időpontban és indokolt esetben léphet be. Ugyanez fordítva is igaz: a bérlő nem jár be a család részébe.

Ha tudja, hogy otthon dolgozik, vagy kisgyerekek miatt korán fekszenek a házban, mondja el már a megtekintéskor. A csendes órák rögzítése nem bizalmatlanság, hanem a közös élet egyszerű szabálya.

Ha megromlik a viszony

A közelség itt is kétélű. Egy elhúzódó vitában a bérbeadó naponta látja a bérlőt, és erős a kísértés, hogy a kaput bezárja, a villanyt lekapcsolja, vagy a bérlő holmiját kitegye. Mindez jogellenes. A szerződést szabályosan kell felmondani, és ha a bérlő nem megy el, a bíróság vagy a végrehajtó dönt, ugyanúgy, mint egy társasházi lakásnál.